Az átalakított árfolyamgáttal olyan esélyt kapnak a devizahitelesek, amelyből senkinek nem éri meg kimaradnia.
Azon devizahitelesek számára is nagy üzlet lehet az árfolyamrögzítés, akik nem közszolgák, az utóbbiak pedig még többet nyernek a konstrukción.
Az árfolyamrögzítés lényege, hogy a devizahitelesek havonta a frankalapú hiteleket 180, az euróalapúakat 250, a jenhiteleket pedig 2,5 forintos árfolyamon törleszthetik majd függetlenül attól, hogy az adott deviza piaci árfolyama éppen hol jár.
Jelenleg a rögzítésnél alkalmazott szinteknél 20-30 százalékkal magasabbak a piaci árfolyamok - ez a különbözet egy úgynevezett gyűjtőszámlán halmozódik majd az árfolyamrögzítés ideje alatt. 2017-től kezdődően ezt az összeget vissza kell fizetnie az adósnak (technikailag egy újabb forinthitel törlesztése formájában).
Az adósoknak átmeneti segítséget jelent csak, mert egy újabb, később visszafizetendő terhet vesznek a nyakukba. A konstrukció előnye azonban, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódó összeg finanszírozására biztosított hitel a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású: a kamat a hitelkamatoknál sokkal alacsonyabb bankközi forintkamatlábhoz, a BUBOR-hoz kötött, és annak nagy részét az állam és a bankok átvállalják az ügyféltől.
Az árfolyammozgást lehetetlen négy évre, de akár pár hónapra előre megjósolni, ezért azt sem lehet megsaccolni, hogy a gyűjtőszámlán mekkora összeg fog felhalmozódni. Feltételezve, hogy a frankárfolyam a következő négy évben 230-250 forint lesz és a törlesztőrészletet szintén nagyban befolyásoló kamat sem változik, az árfolyamrögzítést igénylők a belépés után 22-28 százalékkal kevesebbet fognak havonta fizetni. Ennek köszönhetően - a hiteltartozás nagyságától függően - jelentősen megnövekedhet a háztartások mozgástere, amely a gazdasági válság és az utóbbi évben elszaladó frankárfolyam miatt igencsak leszűkült.
Kérdés, hogy mihez kezd ezzel a pluszpénzzel az adott háztartás. A nagyon eladósodott, közüzemi, közösköltség-tartozásokkal rendelkező családok a havonta előálló tartalékból leépíthetik például adósságaikat, miközben persze arra nagyon kell figyelniük, hogy 2016 után muszáj lesz visszafizetniük a fix árfolyamhoz kapcsolódó hitelt.
Az árfolyamrögzítést azoknak is megéri választaniuk, akiknek kevésbé okoz gondot a magas árfolyam, és minden további nélkül tudják törleszteni a hitelüket.
Ha a fix árfolyamból adódóan havonta felszabaduló összeget az adott háztartás félreteszi, akár csak egy szimpla bankbetétben leköti vagy például állampapírt vásárol belőle, már azzal is olyan kamatbevételhez jut, amely jó eséllyel magasabb lesz, mint a gyűjtőszámlához kapcsolódó hitelé. Ennek mértékét nehéz pontosan meghatározni, az a hitelkonstrukciótól függ, de mivel csak a tőketörlesztésre vetítve kell az adósnak kamatot fizetnie, és akkor sem a bőven tíz százalék feletti terhet, hanem a bankközi - jelenleg 7 százalék körüli - kamatot, ez mindenképpen jó üzlet.
A hitelek törlesztése tőketörlesztésből és kamattörlesztésből áll, és a legtöbb hitelnél a futamidő első éveiben a kamatot kell törleszteni, a tőketörlesztés ezután indul. Mivel az esetek zömében még 15-20 év van hátra a futamidőből, vagyis az adósok a törlesztés elején járnak, a tőkerészlet törlesztése csak a teljes havi törlesztés ötödét-hetedét teszi ki.
A bankok és az állam kamatátvállalása miatt tehát az árfolyamrögzítés alatt csak 1,5-2 százalék körüli kamatteher rakódik az adósra, ezt kell "megvernie" valamilyen lekötött betéttel vagy más megtakarítással. Amennyit így megspórol, az az árfolyamrögzítés lejáratakor elegendő lehet arra, hogy az éveken át fixált és a valódi árfolyam közötti pluszhitelt visszafizesse és még valamennyi nyereséget is zsebre tehessen.
Lakástakarék-pénztárral még többet lehet nyerni
Még jobb választás lehet, ha az árfolyamrögzítést igénylő háztartás lakástakarék-pénztári konstrukciót indít a törlesztőrészlet csökkenése miatt felszabaduló pénzéből. Ebben az esetben jóval magasabb lehet az előbb leírt kamatkülönbözet, vagyis az adós nyeresége. A lakás-takarékpénztári szerződésekre járó állami támogatás miatt havi 20 ezer forint befizetés esetén a legrövidebb, valamivel több mint négyéves futamidő esetén például tíz százalék feletti hozamot lehet elérni, de a hosszabb, hat-, nyolc-, tízéves szerződéseknél is a hitelkamat többszöröse lehet a hozam.
A konstrukció további előnye, hogy a megtakarítási időszak után fix kamatozású - jelenleg valamivel 5 százalék feletti teljes hiteldíjmutatóval kínált - forinthitelt igényelhet a szerződő, amiből törlesztheti a devizatartozását. A lakás-takarékpénztárak az utóbbi években többször akcióztak, némelyikük most is ezt teszi, ennek keretében általában eltekintenek a több tízezer forintos szerződéskötési díj befizetésétől, ez pedig szintén a hozamot növeli.
A lakás-takarékpénztári megtakarításnak tehát vannak nyilvánvaló előnyei, de azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a legkedvezőbb paraméterek esetén elérhető bő tízszázalékos hozam elsősorban az állami támogatásnak köszönhető. Enélkül meglehetősen szűkmarkúak a hazai lakás-takarékpénztárak, a befizetett betétre ugyanis nagyon alacsony - 1,5-3 százalékos - kamatot fizetnek. origo.hu
Jövedelemnövelés, árfolyamrögzítés ingyenes tanácsadás: www.kisado.hu
Árfolyamrögzítés - így kell alkalmazni!
